Miért nem szűnik meg a közeljövőben a papíralapú életmód? Szerző: rastera

Csomagolás, térképek, tanulás, olvasás. Számos oka van annak, hogy a digitálisnak nevezett érában a nyomtatásnak továbbra is egyértelmű létjogosultsága van. Hiába temették sokan a könyveket, nincs olyan monitor, amivel helyettesíteni lehetne a leírt szót.

Nem szűnt meg a kézírás

Az első nyomdák feltalálása és a nyomtatott könyvek piacra kerülése óta mondogatják sokan, hogy hamarosan eltűnik a kézírás. Ez azonban alaptalan félelemnek bizonyult már a kezdetektől fogva. Ekkoriban még a legtöbb nyomdai anyag igazolás, valamilyen űrlap, térkép volt. Olyan termékek, amelyek valamilyen kézzel írt információt is követeltek: dátumot, aláírást, helyneveket. Kézírásra pedig azóta is szükségünk van, valójában jobban, mint a nyomtatás feltalálása előtt. Úgy tűnik, hasonló történelmen megy keresztül a papír is: sokan temetik már évtizedek óta, a digitális világ térnyerése óta, pedig vitathatatlan a létjogosultsága.

Az online rendelt termékek nagy része például még mindig papírcsomagolást igényel, ahogy az élelmiszeripar is nehezen boldogulna nélküle. Ráadásul olyat láttál már, hogy valaki az okostelefonjába törli az orrát? Egyre többen gondolkoznak műanyagmentesen, ez pedig szintén a papír iránti igényeket növeli. Sokan vélik úgy, hogy a nyomtatás tönkreteszi az élővilágot és minden fát emiatt vágnak ki: ez tévedés, ráadásul számos alternatív megoldás létezik, mint például a kender, ezen kívül pedig egyre több a fenntarthatóságra törekvő ötlet.

Tájékozódom, tehát vagyok

A digitális világ fejlődésével párhuzamosan azt lehet észrevenni, hogy egyre inkább romlik az emberek tájékozódóképessége. A telefonunkon online vagy éppen offline elérhető térképek, útvonaltervezők használata miatt sokan már a szomszéd utcába se mennek GPS nélkül. Pedig a nyomtatott térkép segít az ismeretek mélyebb és hatékonyabb megszerzésében. Ráadásul sokak számára a digitális térképek komolyabb hibái nem is ismertek, pedig akad belőlük bőven. Sokszor szerepel bennük tévesen egy-egy cím, de gyakran például a régóta zsákutcává minősített szakaszokat sem ismerik fel. Ráadásul ezek a rendszerek vírusosak lehetnek, amelyek szintén komoly gondokhoz vezethetnek.

A technológia jövőjében feltétlenül bízók azt gondolják, hogy néhány éven belül minden digitálissá válik. De mi történik akkor, ha egy olyan nagyvállalat, mint a Google egyszer csak leáll a térképekkel? Mi történik, ha a műholdas adatátvitelt nyújtó okostelefon GPS-rendszerét nem továbbítják? Akkor kénytelen lesz mindenki a nyomtatott térképhez nyúlni, mert az sosem lesz vírusos és nem szakad meg benne a jel sem. Nem véletlen, hogy a mentő- és tűzoltóautók első ülése mellett az elektronikus navigáció meghiúsulásának esetére nyomtatott térképeket helyeznek el. Ha ezek nem lennének, segítség sem érkezne. Arról nem is beszélve, hogy egy ország GPS rendszereinek a megtámadása egy reális fegyvere lehet a kiberharcnak.

Beágyazott linkek vs. kiemelőfilc

A tanuláshoz bizonyítottan hasznosabb a papíralapú anyag. A képernyőről való tanulás az agy egészen más részeit aktiválja, mint amikor papírról szívjuk magunkba az információt. A beágyazott linkek, a kattintható szövegek nagymértékben terelik el a figyelmet a megértésről. Ha gépen tanulunk, az rögtön online jelenlétet is feltételez, ami kicsit sem segíti a koncentrációt. Ez egy nagyobb értekezés, nagyobb szöveg elolvasását gyakorlatilag lehetetlenné teszi, legalábbis megsokszorozza az időt, amit rá kell szánni.

A tanulmányok azt mutatják, hogy jobban megjegyezzük az információkat és az értelmezés is egyszerűbben megy papíralapon. A papír egyértelmű értéke még, hogy személyesebbé teszi a tanulást, és a tanórán történő megismerést is javítja.  Sok egyetemi tanár számolt be arról, ha azt akarják, hogy a hallgatók értelmes interakcióba lépjenek egy szöveggel, vagy kommentálják azt, különösen egy hosszabbat, akkor mindig kinyomtatják az anyagot. A digitális készségeink és eszközeink egyszerűen nem annyira fejlettek, mint amit a papír és a toll, vagy éppen a kiemelőfilc biztosít.

E-book vagy szagolható könyv?

Az egyik legnépszerűbb téma, ha a digitális és nyomtatott jövőt hasonlítják össze, az e-book és a hagyományos könyvek viszonya. Írók, kiadók, művészek, újságírók is igen negatívan látták a jövőt már jónéhány évvel ezelőtt is, legalábbis a nyomdaipar szempontjából. Sokan a könyvek, magazinok, újságok halálát jósolták remegő hanggal. Ezek a vélemények azonban mintha eltűnőben lennének, úgy tűnik, egyfajta egyensúly alakult ki a két pólus között. A digitális tartalmak természetesen vitathatatlan népszerűséget élveznek, de egyre többen nyúlnak ismét a print újságokhoz és a papíralapú könyvekhez. Ha nyomtatva olvasunk, az sokkal jobban leköti a figyelmet és nagyobb megbecsültségnek örvend, mint digitálisan. A nyomtatott lapok pedig hitelesebbnek tűnnek, mint az online portálok. A legtöbb újságról elmondható, hogy igényesebb, szerkesztetettebb a print, mint az online. Jelentőségteljesebbek és hitelesebbek is ezek a kiadványok. Az e-bookkal kapcsolatos egyik legnagyobb kritika jogosan érkezik a könyvkiadóktól. Mivel könnyen megosztható, gond nélkül továbbítható online, ezért sokkal egyszerűbb illegálisan terjeszteni, mint a nyomtatott könyveket. A nyomtatott könyvekről macerás és drága is másolatot készíteni.

A papíralapú könyvek és újságok tehát továbbra is őrzik tekintélyüket, aminek köszönhetően egy jó ideig biztosan nem kopnak ki a kezeink közül. A két formátum egyelőre bőven megfér egymás mellett, nem kell attól tartani, hogy nem lesz mit szagolni, miközben lapozgatunk.