Kapcsolat

Rendet rakunk a papírtípusok között Szerző: rastera

Érdekességek 2024.02.21

A nyomdai szolgáltatások másik fő témaköre mindig a papír. Bár azt gondolnánk, hogy ez egy egyszerű kérdés, mégis megannyi lehetőség közül választhatunk, így erről írtunk egy kisebb összefoglalót, melyben rendet teszünk a papír típusok között.

Hogyan is különböztethetjük meg a papírokat?

Papírok vastagság szerint

A papírok vastagságát érdekes módon súlyban mérjük, ugyanis máshogy nagyon nehezen tudnánk érzékelni a vastagságukat, ráadásul a különböző papír anyagokat formájuk és mintázatuk miatt még kevésbé lehet magasságra beazonosítani. Pontosan mit is jelentenek az egyes papír súlyok? Amikor a hagyományos A/4-es fénymásoló papírra azt mondjuk, hogy 80 grammos, akkor az azt jelenti, hogy 1 négyzetméterre levetítve a súlya 80 gramm. Az egyes papírok vastagsága elég széles skálán mozoghat, de a leggyakoribbak az ofszet papírok közül a 70, 80, 90, 100, 120, 150, 170 grammos papírok, illetve a műnyomók közül a 90,  115,  135,  150, és 170 grammosok. A papírok vastagságára vonatkozóan adunk pár példát, hogy könnyű legyen viszonyítani. A névjegykártyák vastagsága általában 350 grammos, míg az újságok papírvastagsága nagyságrendileg 80-100 gramm között mozog.  

Milyen méretű papírok között válogathatunk

A papírok mérete is elég szerteágazó lehet, de amit a legtöbben ismernek az A/4-es (210 mm x 297 mm) és A/5-ös (148 mm x 210 mm) méretek. A papír méreteket úgy tudjuk legkönnyebben beazonosítani, hogy az előbbiekhez viszonyítva az A/5-ös papír méret éppen fele akkora, mint az A/4-es, az A/3-as pedig éppen dupla akkora, mint az A/4-es. Tehát minél kisebb az A/ utáni szám annál nagyobb a papír és minél nagyobb az A/ utáni szám, annál kisebb a papír. Például az A/1 méretű papírt úgy kapjuk meg, ha 4 db A/4-es lapot egymás mellé teszünk. Az A/6-os méretű papírhoz pedig kétszer félbe kell hajtanunk az A/4-es papírt. Az A-s papírok mellett léteznek még a nemzetközi szabvány szerint B és C típusú papírok is. A papírokat elég sok mindenre használhatjuk. Például levelekhez általában A/4-es méretű papírt használunk, szórólapként általában A/5 méretet szoktak igényelni az ügyfelek, plakátként A/2-es vagy A/3-as méret az általánosságban használatos.

Megkülönböztethetjük felületük szerint is a papírokat

Első körben három féle papírt szoktunk megkülönböztetni felület szerint: ofszet papír, műnyomó papír, kreatív papír. Az ofszet papír a legolcsóbb. Mázolatlan mivoltának köszönhetően nincs felület kezelve, azaz a festéket közvetlenül beszívja a papír, így a színek halványabbak, élettelenebbek lesznek. Mindemellett az ofszet papír kiválóan alkalmas szöveges anyagok nyomtatására vagy olyanokra, ahol a színek nem játszanak annyira központi szerepet. A színes anyagokhoz érdemes műnyomó papírt alkalmazni, melynek mázolt felülete révén a színek sokkal élénkebbé, erősebbé válnak. A kreatív papírok felülete szintén mázolatlan, viszont sokkal egyedibb, hiszen lehet bordázott vagy akár mintás is. A kreatív papírokat általában exkluzívabb anyagokhoz használják, mint meghívók vagy étlapok, mivel ezek sokkal drágábbak az előbb említett társaiknál.  

Papírok színük szerint

A papírokat színük szerint is megkülönböztethetjük. Általában fehér papírokról beszélünk, de vannak sárgásabb vagy újrahasznosítottak esetében inkább barnás fajták is. A kreatív papírok szinte bármilyen színben pompázhatnak, de még egy-egy szín árnyalataiban is megannyi féle megtalálható (pl. tört fehér, gyöngyház fehér, fehér stb.)

Papírok tapadás szerint

A papírok tapadásuk szerint lehetnek ragadósak, azaz másik felülethez tapaszthatóak és sima nem ragadós papírok. A tapadós papíroknak rendszerint van egy fólia (más néven hordozó) a hát vagy elülső oldalán, melyet leszedve kapjuk meg a ragadós felületet. A tapadós papírok a hordozóktól általában könnyen elválaszthatóak. Olyan esetekben alkalmazunk öntapadós papírokat, mint például az üvegek címkézése, gyermek matricák vagy egyéb csomagolás címkézések esetén.

Visszaszedhető és nem visszaszedhető tapadós papír

Készülnek visszaszedhető és nem visszaszedhető ragasztós papírok is. Az utóbbit olyan esetekben szokták alkalmazni, amikor szeretnék látni, hogy érintetlenek-e bizonyos csomagolások. Ilyenek az élelmiszerek vagy egyéb tárgyak csomagolásain lévő papírok, melyek leszedés esetén egyből szakadnak, így látható, hogy valaki megpróbálta-e felbontani az adott csomagolást. A visszaszedhető ragadós papírok több alkalommal is leszedhetőek és felragaszthatóak anélkül, hogy elszakadnának.

Vízálló papír

A vízálló papírok nagyon jól használhatóak szabadtéri környezetben, esőben, párás területeken vagy akár víz alatt is kiválóan megállják a helyüket. A lényege, hogy nem ázik át, tehát a rajta lévő információ úgy is teljesen jól látható marad, ha víz éri. A vízálló papírok mind a két oldalukon egy plusz mázolt réteggel vannak bevonva annak érdekében, hogy a nedvesség ne ártson a papírnak és az sértetlen maradjon. Remekül alkalmazható ez a megoldás például kültéri rendezvényeken, ahol időnként elered az eső vagy éttermekben, ahol megannyi nedvesség érheti véletlenül az étlapokat, menükártyákat.

Téphetetlen papír

A téphetetlen papír nevéből is adódóan nem gyűrődik és nem szakad el. Ez a papírtípus kiválóan alkalmas olyan nyomtatásokhoz, mint a térkép, étlapok, kültéri plakátok, melyek igazán erős külső hatásoknak vannak kitéve.

Tükröződésmentes papír

A tükröződésmentes papírnak a lényege, hogy az fény hatására sem jeleníti meg a tükörképet, tehát például egy plakát esetében, ha valaki nézi szemben, akkor nem tükröződik vissza neki a saját tükörképe, így maximálisan élvezheti a rajta lévő grafika hatását.

Önátírós papír

Önátírós papírral leginkább a számlatömbök esetében találkozhatunk, ahol a lapokba vékony réteg tintát helyeznek, melyek nyomás gyakorlása esetén kieresztik ezt a tintát és a nyomás helyén lerajzolják a mintát. Ezeknél a papíroknál el kell dönteni, hogy melyik fele legyen az átírós, illetve figyelni kell arra, hogy az önátírós oldalon egy másik fogadó papír is jelen legyen. 

Papírhajtások

A különböző nyomdai anyagoknál még azt is el kell döntenünk, hogy szükséges e hajtani az adott anyagot. Például egy szórólap is lehet hajtatlan, egyszer vagy akár többször hajtott. Vannak szabványhajtás típusok, melyeket most bemutatunk.

Hajtás száma szerint

A hajtás száma szerint megkülönböztetünk egyszer, kétszer, háromszor, négyszer. hajtott kiadványokat. Itt azt vesszük figyelembe, hogy pontosan hányszor hajtjuk meg az adott anyagot. Egy hajtással egy ívből két lapot, azaz négy oldalt kapunk, két hajtással négy lapot, nyolc oldalt kapunk és így tovább.

Hajtásvonal helye szerint

A hajtás vonal lehet szimmetrikus (felező) és aszimmetrikus hajtások.

Hajtásvonalak iránya szerint

A hajtásvonalak lehetnek kereszthajtások, párhuzamosak, leporellók vagy kombinált hajtások. A kereszthajtásnál minden hajtás pont merőleges az előző hajtásra. Párhuzamos hajtás estén minden hajtás párhuzamos az előtte lévővel. A kombinált hajtás vegyes, tehát tartalmaz kereszt- és párhuzamos hajtást is.

Z hajtás, vagy leporellóhajtás

Ebben a hajtási technikában többször hajtják meg az adott nyomdai anyagot, általában 2 vagy 3 alkalommal. A leporelló hajtás előnye, hogy úgy tudunk több oldalas anyagot készíteni, hogy nincs szükség tűzésre, kötésre, illetve vágás nélkül is gyönyörű nyomdai anyagokat kaphatunk.

Ablak- vagy oltárhajtás

Ebben a hajtási típusban a lényeg, hogy egyetlen lapból kihozzunk egy szépen tagolt kiadványt, melynél a grafikus döntésére van bízva, hogy egyben vagy külön jelentetjük meg az egyes információkat. Ebben a hajtás típusban szintén tűzés és vágás nélkül, időt spórolva lehet szebbnél szebb kiadványokat készíteni.

Kereszthajtás

Ez a lehető legegyszerűbb hajtási forma, ahol tulajdonképpen keresztben hajtunk meg egy lapot egyetlen egy hajtással. Itt a hajtás pontossága az elsődleges és a grafika tűpontos méretezése, úgy hogy az adott oldalakra ne lógjanak át felesleges részek.

Kombinált hajtási típusok

Ezt a hajtási típust akkor alkalmazzuk, amikor egy nagy papírból szeretnénk egy kicsi kiadványt készíteni. Ilyen tipikus példa a térkép, ahol fontos, hogy a sok hajtás miatt minél vékonyabb papírból készüljön az adott kiadvány.

Papírok nyomtatása

Az egyes grafikai anyagok leadásánál meg kell szabnunk, hogy az egyes kiadványok oldalain hány színt alkalmazzunk a nyomtatásnál. Ezeket minden alkalommal 1-től 4-ig terjedő számokkal adjuk meg és a papír első és hátsó oldalánál is meghatározzuk. A 4 szín a magenta, cyan, yellow és black.  Ha például azt mondjuk, hogy a nyomtatás színe 1+0 legyen, akkor az első oldalon 1 színnel nyomtatunk, a másik oldalra pedig nem kerül nyomtatás. Ha 4+4 színt adunk meg, akkor mind a két oldalára a papírnak a teljes színskálával nyomtatunk.