Az innováció jelenti a nyomtatás jövőjét – papíron és 3D-ben Szerző: rastera

Ezerkétszáz éve nyomtat papírra az emberiség, így bár a digitalizáció átalakulást hoz a nyomdaiparba, attól nem kell félni, hogy eltűnik a szakma. Megújulnia viszont szükséges: innováció nélkül beszűkül a piac.

Nyomtatással, vagyis egy ehhez hasonló technikával először a 8. században kezdtek el foglalkozni Kínában – az ország fejlettségét jelzi, hogy 812-től már papírpénzt gyártottak. Európában Johannes Gutenbergnek, avagy Gutenberg Jánosnak köszönhetően jelent meg a könyvnyomtatás1453 körül, míg hazánkban Mátyás király uralkodása alatt (1458–1490) indultak el a folyamatok.

A nyomtatás múltja tehát tekintélyes, és bár sokan féltik az iparágat a digitalizációs folyamatok miatt, az új technológiáknak köszönhetően kreatív, modern szakmává fejlődött, így további alkalmazkodással a jövője is fényesnek tűnik. Elmondjuk, miért.

Léteznek a problémák

A nyomtatást, mint eljárást nem szabad kizárólag az újságokkal és a könyvekkel azonosítani. Aki így tesz, az valóban kongathatja a vészharangot, hiszen mindkét terület hanyatlik a digitális megoldásoknak köszönhetően, és nincsreális esély arra, hogy ez a folyamat megváltozna. Amíg azonban a postaládánkból ömlenek az ingyenes reklámújságok és szóróanyagok, vagy éppen a boltban vásárolt termékek csomagolása egyre ötletesebb és színesebb, az iparágra bőven lesz igény – csak éppen alkalmazkodnia kell a kereslethez.

Ennek ellenére 2014 és 2017 között jelentősen csökkent hazánkban a nyomdaipari cégek száma, ez derült ki az Opten adataiból. A közleményük ugyanakkor megjegyezte, a cégek bevétele emelkedést mutatott.

Hogy mennyire meghatározó az ágazat? A hazai GDP 3-5 százalékát a nyomdaipar adja, azzal együtt is, hogy2014-ben még 4162, 2017-ben viszont már csak 3468 ilyen céget tartottak nyilván. Hazánkban 15 ezer ember dolgozik a területen– a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kimutatása szerintversenyképes fizetéssel. Az átlagkereset meghaladja a bruttó 242 ezer forintot, ez a hazai szakmák között a középmezőnyhöz elég.

Mégis komoly gondot jelent az iparág számára a munkaerőhiány: legalább 4000 szakképzett nyomdásznak tudnának azonnal munkát adni, ám nincs biztosítva az elöregedő szakmában az utánpótlás.Eznem csak itthon jelent problémát, máshol is tűnnek el a szakemberek.Az iparágban dolgozók átlagéletkora világszerte 40 és 50 év között mozog, ez hamarosan még nagyobb hiányhoz vezethet.

Eközben a Központi Statisztikai Hivatal a hazai foglalkoztatottságra vonatkozó 2018-as kimutatása szerinta munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos, a munkanélküliek száma 166 ezer fő, a munkanélküliség átlagos időtartama 15hónap Magyarországon.

Alkalmazkodni kell a változó piachoz

Mint sok más szakmának, a nyomdászoknak is meg kellett hallania az idő szavát. Folyamatos a kihívás az iparágban működő vállalkozások számára, a túlélésért muszáj alkalmazkodni az elvárásokhoz. Ebben segítséget kapnak: több uniós pályázat létezik a nagyeszközköltséggel járó iparág finanszírozásához.2014 és 2017 között több mint 10 milliárd forint pályázati forrást igényelt a hazai nyomdaipar, ezt a pénzt a modernizációra tudták fordítani.

A Nyomda- és Papíripari Szövetség is reagált a munkaerőhiányra: még 2017-ben jelentették be a„Print: a Te jövőd” akciótervet, amely a bérviszonyok rendezésével és az oktatás átszervezésével hozhat megoldást. Országszerte nyílt napokat tartanak, amelyben megismertették az iskolásokat a hőkötéssel, a fóliázással vagy éppen a spirálozással. Röviden: megpróbálták érdekessé tenni számukra a szakmát, és meggyőzni őket, hogy van jövője.

Nem egyszerű feladat ezegy olyan generáció számára, amely tablettel és okostelefonnal a kezében nőtt fel, újságot sehogy, vagy csak online, könyvet pedig többségében e-bookon olvas. A szövetség viszont azt mondja, a virtuális világ térhódítása nem jár a papíralapú megoldások eltűnésével, sőt egyre erősebbé vált az emberek kötődése a valóságos tárgyakhoz, nem véletlen, hogy még mindig a könyv az egyik legnépszerűbb karácsonyi ajándék.

Már kilenc éve megmondták

Érdekességként nézzük meg, mitjósoltkilenc éveaz ágazatnak a Nyomda- és Papíripari Szövetség 2020-ra. Mind az összes nyomdaipari árbevétel, mind a könyvnyomtatás területén jelentős csökkenést vetítettek elő– ez a prognózis maximálisan beigazolódott.

Már akkor látszott, hogy a kereskedelmi, ingyenes és reklámkiadványok piaca viszont bővül, ahogyan fellendülést vártak a kültéri nyomtatott reklámok, a reklámanyagok, a papíralapú termékcsomagolások,a nyomtatott sajtón belüli mellékletek és a dm-küldemények(direct marketing) nyomtatásában.Jelenleg is hódít az a marketingtrend, miszerint a nyomtatásban megjelent hirdetések eredményessége felülmúlja a televíziós, rádiós vagy az internetes megoldásokét, sokan élnek is a lehetőséggel.

Már 2010-ben látszott tehát, mi jelenti a jövőt– aki ehhez igazodni tudott, az fennmaradt, sőt gyarapodott, hiszen 2018-ban a nyomdaipar szereplőinél minden hónapban 10 százalékkal nőttek a forgalmi adatok 2017-hez képest.

Mi lesz veled, „drága” papír?

A Népszava írta meg, hogy jelentősen, 5-8 százalékkal nőhet a papír ára, sőt kijelentették, hogy „soha nem került olyan sokba a papír, mint amennyibe 2019-ben fog”, ráadásul nem lenne meglepő, ha a drágulás további két-három évig eltartana. Ez természetesen drágulást hoz az újságok, csomagolóanyagok, nyomdaipari termékek piacán, amely még egy olyan helyzet, amelyet „túl kell élnie” az ágazatnak. Mert ha drágább lesz a papír, ezáltal az arra nyomtatott betűk egységára is, még többen fordulnak a digitális eszközök felé.

A vak is látja a papíralapú újságok példányszámának csökkenését, illetve a könyvfogyasztási szokásokváltozását, így a nyomdaipar számára nincs más út, mint a diverzifikáció. A kockázat csökkentésére és a portfólió bővítésére pedig megvannak a lehetőségek.

Fábián Endre, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület elnökeszerint például „egyre nagyobbak az elvárások a csomagolástechnikában, hiszen a nyomtatott csomagolásnak el is kell adnia a terméket”. Itt tehát megtalálható az a kereslet, amely bevételt és jövőképet jelent az iparágnak. De csak akkor, ha a nyomdák reagálnitudnak, és kiszolgálják ezeket.

A szakember hozzátette, „amíg a kereskedelmi nyomtatványoknál, a könyveknél ugyan nagy harc van a digitális technológiával, addig a csomagolásnál a digitális technikát még nem találták ki, tehát a nyomtatott csomagolásra biztos, hogy hosszú távon szükség van”.

A nyomdász csupán avatatlan szem számára tűnhet kihaló félben lévő szakmának, valójában ez a feljövő vagy megújuló iparágak egyike, amely szakemberhiánnyal küszködik: ahogyan már jeleztük, országszerte jelenleg is több ezer nyomdai vállalkozás várja a fiatalokat.

A nyomtatás nem tűnik el egyhamar

De mit látunk,ha a jövőbetekintünk? A Quocirca piackutató cég elemzése szerint hiába gyorsul a digitális átállás, a következő évtized közepéig biztosan megőrzi központi szerepét a nyomtatás a legtöbb üzleti tevékenység során.Ehhez jelentős változások és változtatások kellenek a vállalati struktúrák és az üzleti innováció terén, ám ezek törvényszerűek, így a cég kijelentette: „a nyomtatás nem tűnik el egyhamar.”

Ez vár a nyomdaiparra:

• A környezetvédelem, az emelkedő beszerzési árak és a digitalizáció miatt a papírfelhasználás visszaszorul, de nem tűnik el. A racionalizálás lehet a következő időszak fontos kérdése.
• A Quocirca felmérésében 64 százalék mondta, hogy a nyomtatás 2025-ben is fontos lesz a napi üzletmenetben, ugyanakkor a mobil munkavégzés miatt egyre kevésbé jelentenek prioritást a papíralapú dokumentumok. Azaz a két terület, a papíralapú és a digitális dokumentumok inkább kiegészítik, mintsem kiváltják majd egymást.
• A jövő a menedzselt nyomtatási szolgáltatásoké (MPS): ez hatékonyan támogatja a digitalizációs törekvéseket a papíralapú és digitális folyamatok optimalizálásával. A cél az, hogy a szervezetek jobban átláthassák működésüket, csökkenjenek a költségek és nőjön a hatékonyság.

– KERETES SZÖVEG –

A 3D nyomtatás már a jelen, nem a jövő

Az Egyesült Államokban már házakat „húznak fel” a digitális nyomtatás technikájával, a fiatalok pedig azzal menőznek a közösségi médiában, milyen különlegességet alkottak a szobájukban a 3D-s nyomtatójukkal. Ez Magyarországon még nem ennyire elterjedt, de biztosak lehetünk benne, a következő évek egyik legnagyobb durranása lesz hazánkban is, főleg, hogy kitartóan csökken a kezdetben méregdrága nyomtatók, valamint a tervezéshez elengedhetetlen szoftverek és technológiák ára. És bár a háromdimenziós tárgyak megalkotása digitális modellekből nem éppen az, amit Gutenbergöt évszázaddal ezelőtt gondolt a nyomtatásról, ez is egy olyan terület lehet, amely felé a fennmaradás érdekében elmozdulhat az iparág.